Földrengéshullámok

A földrengés során a kőzetlemezekben és azok határán feszültségek formájában felhalmozott energia felszabadul és rugalmas hullámok keletkeznek. Ezek a hullámok terjedésük során a különböző határfelületeken (pl. a földköpeny és a mag határán) visszaverődnek vagy törést szenvedve haladnak tovább. Útjuk során számos ilyen esemény következik be, amelyek bonyolult hullámformákat alakítanak ki. A regisztrált hullámformákban így kódolva van a Föld belső szerkezete.

A rugalmas hullámoknak alapvetően két típusa van, a térhullámok és a felületi hullámok. A térhullámok a tér minden irányában terjednek, így a Föld belsején is áthaladnak, míg a felületi hullámok a felszín mentén haladnak.

A térhullámok a rugalmas hullámban lévő részecskemozgás irányától függően két csoportra oszthatók: a longitudinális hullámokra és a transzverzális hullámokra.

A longitudinális hullámban terjedése során sűrűsödések és ritkulások követik egymást. A részecskemozgás a terjedési iránnyal párhuzamosan, előre-hátra történik. A szeizmológiában P- vagy Primer hullámoknak is nevezzük őket, mivel ezek a hullámok haladnak a leggyorsabban a Földben.

Az egydimenziós és a kétdimenziós P-hullám terjedése.

 

A transzverzális hullámban a részecskék a terjedési irányra merőleges síkban mozognak. Terjedésük során a közegben csak nyíróerők lépnek fel, ezért a transzverzális hullámot nyíróhullámnak is nevezik. Mivel folyadékban nyíróerők nem hatnak, ezért a transzverzális hullámok folyadékokban nem terjednek. Terjedési sebességük kisebb, mint a longitudinális hullámoké. S- vagy Szekunder hullámoknak is nevezzük őket.

Az egydimenziós és a kétdimenziós S-hullám terjedése.

 

A felületi hullámoknak szintén két csoportja van: a Rayleigh-hullámok és a Love-hullámok.

A Rayleigh-hullámban a részecskemozgás a terjedés irányával egybeeső függőleges síkban, egy függőlegesen elnyúlt ellipszispálya mentén, retrográd (az ellipszis felső részén a terjedési iránnyal ellentétes) irányban történik.

 

 

A Love-hullám esetében a részecskemozgás a vízszintes síkban, a terjedési irányra merőlegesen történik. Kialakulásának feltétele, hogy a felszínen legalább egy véges vastagságú réteg legyen, amelyben a transzverzális hullám sebessége kisebb, mint az alatta lévő térben. A Love-hullám gyorsabb a Rayleigh-hullámnál.