A 2026. június 24-i, Mw 7,5-ös, pusztító venezuelai földrengést a nemzetközi szeizmológiai intézmények két, rövid időn belül egymást követő földrengésként, úgynevezett kettős rengésként (doublet) értelmezték. Obszervatóriumunk kutatói, Samuel Celis és Kalmár Dániel nemzetközi társszerzőikkel együtt a térség szélessávú szeizmológiai állomásain rögzített hullámformákat elemezték. Eredményeik alapján a földrengés egyetlen, több szakaszban végbement törésfolyamatként is értelmezhető.
A San Sebastián-vető mentén felállított öt törési zónából álló modell szerint a kezdeti kisebb rengést egy jóval nagyobb esemény követte. A törés az epicentrumtól Caracas irányába, kelet felé terjedhetett, mintegy 200 kilométeres távolságra. Az öt törési zóna aktivitásának időpontja kelet felé haladva egyre késleltetett volt; ezt az időbeli sorrendet a kutatók nem írták elő kezdeti feltételként az adatok hullámforma-inverziója során.
A momentum felszabadulását ábrázoló görbe a törésfolyamat időbeli lefolyását mutatja, melyen két jól elkülönülő szakaszt látható: először egy gyengébb, nyugati epizód (Mw 7,0), majd egy későbbi, nagyobb momentumfelszabadulás (Mw 7,5) figyelhető meg. Ez a két szakasz összhangban van a kettős rengésként való értelmezéssel, miközben az öt törési zóna modellje egy összetett, szakaszos törésfolyamat képét adja.
A földrengés óta nem regisztráltak nagy magnitúdójú utórengést, mindössze egyetlen 5-ös magnitúdójú utórengés pattant ki. A kisebb utórengések szabálytalanul helyezkednek el a vető mentén. A törési zónák helye és az aktivitás ideje arra utal, hogy a törés terjedési sebessége nem volt állandó, és a folyamat korai, az epicentrumhoz közeli szakaszában helyenként a nyíróhullámok sebességét is meghaladhatta.
A szerzők szerint az eredmények a San Sebastián-vető jövőbeli földrengéseinek modellezése szempontjából is fontosak: ezek a rengések is több szakaszra tagolódó törésfolyamatként mehetnek végbe. A törés ilyen részletesebb leírása segíthet realisztikusabb modellek készítésében és a földrengéskockázat pontosabb felmérésében.
A tanulmány teljes terjedelmében elérhető az az alábbi linken :
A kutatás szerzői
Samuel Celis, Jiří Zahradník, Vladimír Plicka, Efthimios Sokos, František Gallovič, Václav Bucha és Kalmár Dániel. A szerzők a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet), a Károly Egyetem (Prága) és a Patraszi Egyetem kutatói.
