A terület aktivitásáról – eltekintve a nagyon bizonytalan, 1100-ból datált rengéstől – 1799-től vannak feljegyzések. A főrengés előtt, az azt közvetlenül megelőző előrengésektől eltekintve, 159 szeizmikus eseményt észleltek, melyek nagy része Várpalota térségében keletkezett.

Az 1985. augusztus 15-én, helyi idő szerint 6 óra 29 perckor kipattant földrengés elsősorban Peremartonban és Berhidán okozott épületkárokat, de az epicentrális területtől távolabb, balatonkörnyéki településeken is keletkeztek épületsérülések. A makroszeizmikus megfigyelések alapján a rengés intenzitása Peremartonban elérte a 7-es fokozatot. Műszeres megfigyelések szerint a rengés magnitúdója M=4.9 volt.

Az 1985-ös berhidai földrengés során számos lakóépület megsérült.

A főrengést követő utórengések többségét csak Berhidán érezték. Hazai és közeli külföldi állandó szeizmológiai állomások regisztrálták a berhidai utórengések jelentős részét. Sikerült néhány utórengést a helyszínen is regisztrálni és megfelelő pontossággal megállapítani a rengések keletkezési helyét. Ezek az utórengések egy szűk sávban, a Séd medrének környezetében keletkeztek, azon a területen, ahol a Berhidai-medence találkozik a Küngösi-táblaröggel.

A templom is súlyosan megrongálódott.

A rengés fészekparamétereit tanulmányozva megállapították, hogy az elmozdulás törési síkok mentén történt, Ny-K-i irányú horizontális és vertikális mozgások kombinációjaként. Feltételezések szerint a Balatonfő-blokk (Küngösi-táblarög) mozgásának horizontális összetevője és a Berhidai-medence egyidejű süllyedése gerjesztette a rengéseket. Ebben az esetben természetesen a blokk más medencékkel érintkező peremein is számíthatunk további rengésekre.

Tekintse meg az M2 Televízió összeállítását az 1985-ös berhidai földrengésről.

• Előző
• Tovább