Az első bizonytalan adat, mely Eger környékén keletkezett földrengésekről ad hírt, 1676-ból való. Az 1925-ös esztendőt megelőzően kilenc földrengést jegyeztek fel, amelyek közül az 1903-ban kipattant rengés volt a legnagyobb (Zséren és Egerben számos kéményt ledöntött). A legpusztítóbb rengés 1925. január 31-én reggel 8 óra 5 perckor keletkezett, amely súlyos épületkárokat okozott Egerben, de még inkább Ostoroson. A földrengés intenzitása Ostoroson elérte a 8-as értéket, Egerben ennél valamivel kisebb, 7.5-es lehetett. A rengés magnitúdója a budapesti Wiechert-szeizmográf regisztrátuma alapján 5.3-nek, míg a fészekmélység - Kövesligethy Radó módszerével meghatározva - 5.3 km-nek adódik.

Az 1925-ös egri földrengés izoszeiztáinak térképe.

Az 1925-ös főrengést kisebb előrengések vezették be 1922. augusztus 12-én és 21-én, valamint 1923. február 9-én. A főrengést megelőző este egy előrengést jegyeztek fel, amit éreztek Eger, Ostoros, Demjén térségében. Morajlás, ablaküvegek zörrenése, vízszintes irányú szitáló mozgás, zuhanásszerű hangok kísérték e természeti jelenséget.

A földrengés hatására Ostoroson az épületek és barlanglakások falai és a mennyezetek erősen megrepedeztek, tűzfalak, oromfalak, vagy azok felső részei és a kémények ledőltek vagy jelentékenyen megsérültek. A templom északi oldalán levő mellékhajó mennyezete leszakadt. A község 406 épületéből csak 8 maradt sértetlen. A temetőben levő síremlékek egy része az óramutató járásával megegyező irányban elmozdult, a lágy riolittufából készült sírkövek eltörtek és kelet felé zuhantak. Annak ellenére, hogy 200 ház veszedelmesen megsérült, nem történt haláleset, sőt még súlyos sérülés sem, pedig sok kémény leomlott. Ennek oka az lehet, hogy bár a rengés heves volt, de nem tartott sokáig, és mire az emberek házaikból kimenekültek, a kémények már ledőltek.

A korabeli felmérés a károkat 7 milliárd koronára becsülte Ostoroson és 16 milliárd koronára Egerben. (1925-ben 1 kg kenyér ára 6000 korona volt.)

A főrengést sok utórengés követte, amelyek közül néhányat több településen is megfigyeltek. Az utórengések adatsora ugyan nem teljes, de amelyeket megfigyeltek, azok mind a várostól délre keletkeztek.

A területen a geomorfológiai vizsgálatok jelenkori mozgásokat állapítottak meg. A rengések az emelkedő Bükk-hegység és annak déli peremén található süllyedő árok találkozásánál keletkeztek.

• Előző
• Tovább